V. Hatvani DaDo Dog Dancing Bajnokság és OEC Válogató jártunk (2022.05.14.- 05.15.)
.jpg)
Kántor pulival (Rasztari-Duci Kántorral) és Huba komondorral (Kulcsi Komisz Zordonnal) szombaton Hobby Open osztályban indultunk.4.jpg)
A szervezőknek, Juhász Anikónak és a segítőinek, hogy megrendezésre került a verseny,
Bíróknak (Dóri Eszter, Karlyik Nóra, Monika Olšovská, Tanászi Szandra) a korrekt, segítőkész bírálatot,
Kriz Orsinak, a Dogdance Iskola Magyarországnak, hogy általa már 2019 óta ismerkedem a dog dancinggel, köszönöm a segítséget a zene választásban, a kűrjeink felépítésében, alakításában, és, hogy az első versenyeinken segített legyűrni a nehézségeket, és a tanácsait, észrevételeit, amelyek most is nagyon sokat segítettek.
Hobby Open osztályban a bírók a kűr végén szóbeli és szöveges építő jellegű értékelést adnak, ami engem mindig előbbre visz, hogy a legközelebbi alkalomra még jobban összecsiszolódjunk, még jobban a kutya habitusához, energia szintjéhez alakítsam a kűrünket, kijavítsuk a hibáinkat, hogy a következő alkalomra egy boldogabb, önfeledtebb „táncot” tudjunk bemutatni.
Nagy szerencsénk volt a hétvégi meleg idő miatt, hogy szombaton a késő délutáni órákban kerültünk sorra, ami először nagyon fárasztónak tűnt, de addigra hűvösebb lett az idő, ami mind a két kutyának, főleg Huba komondornak kedvezett, és addig is a hűvös helyen tudtak pihenni. Közben a ring körüli nyüzsgés is lecsendesedett, ami jól jött, mivel még tapasztalatlan versenyzők vagyunk.
Kántor pulival végig fantasztikus volt az összhang, el is felejtettem kűr közben, hogy versenyen vagyunk. Ennek azért is örülök, mert egy éve mélyponton voltunk Kántor pulival. Akkor sokat gondolkodtam, hogyan tovább, mi az ami miatt eljutottunk ide, hogyan tudunk változtatni az edzéstechnikánkon, hogyan fejlesszük a motivációját, de főleg a kapcsolatunkat, hogy egyre jobbá váljon, és apró lépésekkel elindultunk egy úton.
Hubával is nagyon sokat fejlődtünk az első versenyünk óta, nemcsak a kutyának, hanem nekem is kell meg kell szokni, meg kell ismerni a verseny szituációt, alkalmazkodni kell hozzá, ki kell tudni zárni a környezetet. Néha én is meglepődtem, hogy voltak olyan pillanatok, amikor Huba is ki tudta zárni az ingergazdag környezetet és csak rám figyelt, fantasztikus érzés, amikor „eggyé válunk a kutyával”.
Igazából a nap végére olyan euforikus állapotba kerültem, mintha dobogós helyen végeztünk volna, mert tudom, hogy honnan indultunk, és hová jutottunk, fantasztikus volt ezen az új állomáson elidőzni, élvezni a perceket, együtt örülni a kutyákkal.
Imádom a kutyáimat, akik akkor is tovább dolgoztak velem, amikor én rontottam el a koreográfiát és improvizálni kellett (a verseny hevében ilyen is előfordulhat), hogy folyamatos maradjon a kűr, képesek ilyenkor is tovább dolgozni velem.
A versenyen jó volt találkozni, beszélgetni régi ismerősökkel, megosztani az emlékeket, a tapasztalatokat, és látni, élvezni a jobbnál jobb kűröket.
Nem utolsó sorban jó volt vasárnap Rasztari-Duci pulikkal is összefutni. https://www.facebook.com/photo/?fbid=10216816364000658&set=a.1291457785778
Kántor pulival (Rasztari-Duci Kántorral) és Huba komondorral (Kulcsi Komisz Zordonnal) szombaton Hobby Open osztályban indultunk. Nagyon köszönöm
A szervezőknek, Juhász Anikónak és a segítőinek, hogy megrendezésre került a verseny,Bíróknak (Dóri Eszter, Karlyik Nóra, Monika Olšovská, Tanászi Szandra) a korrekt, segítőkész bírálatot,Kriz Orsinak, a Dogdance Iskola Magyarországnak, hogy általa már 2019 óta ismerkedem a dog dancinggel, köszönöm a segítséget a zene választásban, a kűrjeink felépítésében, alakításában, és, hogy az első versenyeinken segített legyűrni a nehézségeket, és a tanácsait, észrevételeit, amelyek most is nagyon sokat segítettek.Hobby Open osztályban a bírók a kűr végén szóbeli és szöveges építő jellegű értékelést adnak, ami engem mindig előbbre visz, hogy a legközelebbi alkalomra még jobban összecsiszolódjunk, még jobban a kutya habitusához, energia szintjéhez alakítsam a kűrünket, kijavítsuk a hibáinkat, hogy a következő alkalomra egy boldogabb, önfeledtebb „táncot” tudjunk bemutatni. Nagy szerencsénk volt a hétvégi meleg idő miatt, hogy szombaton a késő délutáni órákban kerültünk sorra, ami először nagyon fárasztónak tűnt, de addigra hűvösebb lett az idő, ami mind a két kutyának, főleg Huba komondornak kedvezett, és addig is a hűvös helyen tudtak pihenni. Közben a ring körüli nyüzsgés is lecsendesedett, ami jól jött, mivel még tapasztalatlan versenyzők vagyunk. Kántor pulival végig fantasztikus volt az összhang, el is felejtettem kűr közben, hogy versenyen vagyunk. Ennek azért is örülök, mert egy éve mélyponton voltunk Kántor pulival. Akkor sokat gondolkodtam, hogyan tovább, mi az ami miatt eljutottunk ide, hogyan tudunk változtatni az edzéstechnikánkon, hogyan fejlesszük a motivációját, de főleg a kapcsolatunkat, hogy egyre jobbá váljon, és apró lépésekkel elindultunk egy úton.Hubával is nagyon sokat fejlődtünk az első versenyünk óta, nemcsak a kutyának, hanem nekem is kell meg kell szokni, meg kell ismerni a verseny szituációt, alkalmazkodni kell hozzá, ki kell tudni zárni a környezetet. Néha én is meglepődtem, hogy voltak olyan pillanatok, amikor Huba is ki tudta zárni az ingergazdag környezetet és csak rám figyelt, fantasztikus érzés, amikor „eggyé válunk a kutyával”.Igazából a nap végére olyan euforikus állapotba kerültem, mintha dobogós helyen végeztünk volna, mert tudom, hogy honnan indultunk, és hová jutottunk, fantasztikus volt ezen az új állomáson elidőzni, élvezni a perceket, együtt örülni a kutyákkal. Imádom a kutyáimat, akik akkor is tovább dolgoztak velem, amikor én rontottam el a koreográfiát és improvizálni kellett (a verseny hevében ilyen is előfordulhat), hogy folyamatos maradjon a kűr, képesek ilyenkor is tovább dolgozni velem.A versenyen jó volt találkozni, beszélgetni régi ismerősökkel, megosztani az emlékeket, a tapasztalatokat, és látni, élvezni a jobbnál jobb kűröket. Nem utolsó sorban jó volt vasárnap Rasztari-Duci pulikkal is összefutni. https://www.facebook.com/photo/?fbid=10216816364000658&set=a.1291457785778Videók:
Kántor puli
Huba komondor