A Gazdám megint a fejéhez kapott, hosszú szőrű kutya, nem is egy van belőle a családban. Tudjátok, mivel jár a hosszú szőrű kutya tartása, Gazdám szerint állandó bundakarbantartással, nyírással, stb…
Vagy kutyakozmetikushoz visz bennünket, vagy belevág, és saját maga rendezi a kutyák szőrét. Mi falun lakunk, ezért főleg évtizedekkel ezelőtt nehéz volt kutyakozmetikust találni, így rászorult arra, hogy megtanulja a kutya nyírásának fortélyait. Most már egészen jól belejött. Belegondolt, hogy 15 éve volt utoljára rövid szőrű kutyája, Fickó, a szálkásszőrű tacskó, azóta csak olyan kutyái vannak, akiknek nyírni kellett a szőrét. Eleinte sok bátorság kellett, meg egy jó nagy levegővétel, hogy nekivágjon.
Nem elég a szőrnyírás, a fazon kialakítása, de még hozzájött a fülek, a talp szőrök, a kényes helyek állandó karbantartása is. A fültisztítás, karom rövidítésben eleinte az állatorvosunk segített neki, mert ebbe sem egyszerű belevágni.
 |
| Bunda nyírása, fültisztítás |
Tavasszal kapunk egy nagyobb karbantartást, főleg a bunda hosszának rövidítését, mivel téli hidegben még az uszkárok is kint vannak, ezért a bundánknak a hideg ellen is kell védenie.
Mindig azt mondja, hogy kell egy olyan hely, ahonnan, ha már nem tetszik a „tortúra” ne tudjunk kereket oldani, ezért vagy a teraszon, vagy a fürdőszobában nyír minket. A kicsiket a terasz asztalára szokta rakni, hogy ne gémberedjenek meg a lábai guggolás közben, engem nem tud felrakni az asztalra szerinte a súlyom miatt, szerintem meg nincs jó formában, gyúrnia kellene, hogy engem is fel tudjon emelni.
Fontos kellék egy jó minőségű olló, ami viszi a szőrt, a bundát, és szerinte nem utolsó, hogy jó legyen a fogása és ne törje fel az ember kezét több órás használat után sem, ne kelljen utána a vízhólyagokat ápolgatnia a kezén.
Legvégül legfontosabb szerinte a türelem, mert ez nem 5 perces tevékenység, akár órákig is eltarthat.
Lehet, hogy a fazon nem mindig sikerül és nem úgy nézünk ki, mintha kiállításra vinnének bennünket, de minket csak a szűkebb, tágabb család, a szomszédok, az utcába betévedt emberek és a kutyasétáltatáskor néhány arra járó lát. Szerinte az a legfontosabb, hogy mi jól érezzük magunkat.
Ennyi bevezetés után, lássuk a történteket. Tegnap az idő nagy részét a három másik kutya szőrének rendbetételével töltötte. Zsuzsival, a kisméretű uszkárral kezdte, aztán jött Dönci, a középméretű uszkár és a végén Pötyike, a yorkhsire terrier. Volt utána mindhármuknak kutya wellnes szolgáltatás, mert mindegyiket meg is fürdette. Döncin látszik már, hogy öregszik, betöltötte a 13. évét. Nyírás közben többször elszunyókált, még horkolt is, fürdéskor meg látni kellett volna, ahogyan teljesen ellazult, ki sem akart jönni a fürdőszobából.
 |
| Nyírás, fürdés után kicsit vizesen |
Másnap én kerültem sorra. Tudjátok, amíg kölyök voltam nem volt semmi gond a bundámmal. Aztán egy éves korom körül, amikor kezdett összeállni a szőröm, akkor kellett először komolyabban hozzányúlni a bundámhoz. Ez a legnagyobb munka, ha kialakultak a tincsek, akkor már sokkal könnyebb. Bár engem a többiek irigyelnek, mert a Gazda minden vacsi után bogarászik rajtam egy kicsit, a tincseket tépkedi. Azok a fránya tincsek mindig összeakaszkodnak. Én mondanom sem kell élvezem.
A bundám igazítását szombaton kezdte. Kicsit nyűgös voltam, nem igazán tetszett a nyírás (nekem is lehet rossz napom), a Gazda is elfáradt, így vasárnapra maradt a befejezés. Vasárnap már sokkal együttműködőbb voltam.
Rám fogta a Gazdám, hogy már igencsak „kutya szagom” van és egy fürdést is be kellene terveznünk. Tudjátok a fürdés nem az erősségem, de a Gazda belevágott. Még jó, hogy meleg az idő, kánikula van, mert ő is csurom vizes lett. Nem csak az én bundámból lehetett csavarni a vizet, hanem az ő ruhájából is. A bunda szárítását a napsütésre és az igencsak meleg levegőre bízta.