Vasárnap elkirándultunk Gazdáimmal és egy ismerős
családdal Salföldre. Én és a Gazdám részt vettünk a Magyar Pásztorkutya Munkaversenyen,
a másik Gazdám és az ismerős család a Salföldi Majorban hagyott minket és
dolguk végeztével visszajöttek értünk. A Verseny Bevezető Szinten II. helyezést
értünk el. Egy jót kirándultunk, találkoztunk emberekkel, ember gyerekekkel és
kutyákkal.
 |
| Megérkeztünk a verseny helyszínére a Salföldi Majorba |
A nap történéseit most a Gazdám meséli el:
„A Pomázi Magyar Pásztorkutya Munkaverseny óta tervezem,
hogy elmegyünk Hubával Salföldre is. Amikor eljött az idő az indulásra, akkor
majdnem meggondoltam magam, mert jöttek a kifogások, esős időt mondanak a hétvégére, sokat kell utazni (oda-vissza nyolc órát), a vasárnapi engedelmes tanfolyamra nem
tudunk elmenni.
Leginkább, ami gondolkodóvá tett, hogy Huba vagy két hete
megint elkezdte feszegetni a határait. Azért, ha belegondolok meg sem közelíti
a tavalyi kamaszkori akciókat, de azért nem árt ezeket időben a helyére rakni. Huba kezd
felnőni, még jócskán benne van a kamaszkorban, de már viselkedésében
fellelhetők a domináns területőrző komondor kan jellemzői.
Igazán a kamaszkorba való átlépésekor kezdte el felülírni az addig a
kölyökkorban felállított szabályokat, nagyon fontos volt a következetes nevelés,
a sorrend felállítása és a kitartás az elveink mellett és a sok türelem. Nekem is sokat kell tanulnom, hogy egy domináns komondor
kant kézbe tudjak tartani bármilyen helyzetben, akivel ráadásul egy súlycsoportban
vagyok. Utóbbi időben megint előfordulnak olyan helyzetek,
amiben nem a nála eddig megszokott módon viselkedik, megint jobban oda kell
figyelni, hogy az együttműködésünk tovább javuljon. Emiatt a kamaszkori, vagy inkább fiatal felnőttkori problémák miatt, gondoltam, hogy
nem fogunk nagyon jól szerepelni.
 |
| Salföldi utcakép |
 |
| Fűszer- és gyógynövénykert a Salföldi Majorban |
De félretéve a sötét gondolatokat néha kell egy kis kirándulás, mert egyik kedves helyem a Balaton-felvidék, azon belül Salföld, ahol a házak nagy részét úgy újították fel, ahogyan 100 vagy 200 éve felépítették, az újakat pedig hasonló stílusban építik fel. Ez a falu mindig feltölt, a tájban, a házakban, a házak apró részleteiben is mindig gyönyörködök.
Egyébként ezeket a
megmérettetéseket is tapasztalni kell. Nemcsak a kutyát kell felkészíteni,
hanem nekünk is fel kell készülni. A saját feszültségünk is átragad a kutyára. Én
egy izgulós típus vagyok, pedig tudom, hogy semmi veszíteni valóm nincs, csak
egy újabb tapasztalatot szerezhetek. Zavaró, idegen külső körülmények ellenére
is jól kell együtt dolgoznunk, egymásra figyelnünk. Itt például a lovak karámja
a versenypálya mellett van, a pálya tele van „birkabogyóval”, ami a kutyáknak
csemegének számít.
 |
| Salföldi tájkép gémeskúttal. |
 |
| Délelőtti borulás, utána eső esett. |
Aztán csak elindultunk, hajnalban 5 órakor, hogy fél
10-re odaérjünk Salföldre, azt szoktam mondani tapasztalatot szerezni, kedves
emberekkel, kutyákkal megismerkedni, és gyönyörködni a vidék szépségében. Az
idő arrafelé nagyon szomorkás volt. Amikor a Balatonhoz értünk olyan sötét
felhők voltak, hogy azt gondoltam mindjárt leszakad az ég.
A verseny bevezető szinten 2. helyezést értünk el.
Utána megnéztük a többieket is, hogyan szerepelnek, zavaró kutyának is bementünk a pályára a magasabb szinten versenyzőknél. Közben megérkeztek a sötét felhők és többször elkezdett esni az eső.
 |
| Verseny után jól esik egy kis szunyókálás. |
 |
| Megnéztük a terelési ösztönpróbát. |
Az eredményhirdetés után még körbenéztünk a Salföldi Majorban, megnéztük a terelési ösztönpróbán résztvevőket.
 |
| Séta Salföldön |
A verseny szervezőinek köszönjük, hogy ezen a szép helyen megrendezésre kerülhetett a Magyar Pásztorkutyák Munkaversenye, és gratulálunk az összes versenyen szereplő kutyának, Gazdáiknak az elért eredményekhez. Egy nagyon jó hangulatú napot tölthettünk el a Salföldi Majorban.”
 |
| Indulunk hazafelé Salföldről |
